Aktualitások

Vagy – vagy jellegű kérdésekkel bármikor létrehozhatunk, és könnyen fenntarthatunk dilemmákat.

A vagy – vagy mérlegelés bénító. Aki ezt teszi, az olyan döntést szeretne mihamarabb meghozni, amelyre még nincsen felkészülve. Ha felkészült lenne, már döntött volna.

Amikor pl. a „felmondjak, vagy maradjak” kérdést megfogalmazzuk, akkor valószínűleg legalább két eltérő vágy / indíttatás között szeretnénk választani. Hiszen lehet szeretni a munkát, de kevesellni a fizetést. Lehet kedvelni a kollégákat, ugyanakkor rosszban lenni a főnökkel. Lehet ragaszkodni a megszokott biztonsághoz, közben pedig szabadságra, vagy új lehetőségek felfedezésére vágyni… Mindezt lehet akár egyszerre is.

A kérdésfeltevés vagy – vagy módjával gyakran nem a továbblépést segítjük, hanem előnyök és hátrányok, kockázatok és lehetőségek, pro és kontra érvek véget nem érő elemzésére irányítjuk az energiáinkat.

Az elmozdulás hasonló (vagy – vagy) helyzetekből sokféleképpen történhet. Talán mindannyiunknál éppen akkor és ott, más és más a kulcs … Néhány lehetőség:

• Feltételezések, félelmek, vágyak és tények tudatos megkülönböztetése,
• Saját mozgástér felvállalása (mit tehetek még, mit nem tettem meg eddig…),
• Vagy – vagy kérdés helyett sok lehetőség megengedése,

(pl. - azonnal felmondok, egy hónap múlva, fél / három év múlva, soha nem mondok fel… - döntés előtt tájékozódom álláslehetőségek között,- döntés előtt pontosítom az igényeimet és (újra) beszélek a főnökömmel…),

• Veszteségek és kockázatok lehetőségének vállalása,
• Kérdés újrafogalmazása: pl.: - mire lenne szükségem, hogy megbékéljek a helyzetemmel?... vagy - mire lenne szükségem, hogy döntést tudjak hozni?…

A dilemmák feloldódnak. Így vagy úgy. Előbb vagy utóbb.

Milliószor azonnal, ezerszer kisvártatva, sokszor egy idő után, néha nagyon sokára, ritkán egy élet elteltével.

Ha a dilemma hosszabb ideje él, ideje lehet megosztani, mert egyedül talán már nem látjuk a fától az erdőt.

Szecsődi György